– Anya, láttad a sütit, hogy hogyan meg van zabálva? – kérdezte Lili Kamilla nap estéjén, amikor először készítettünk Kamilla süteményt. Azóta csak néhány nap telt el (igaz, Új Esztendő kezdődött), de a család megevett további két tepsivel. Miklós szerint ez az „Év Süteménye”. És ezt tegnapelőtt mondta, úgyhogy a díj mára biztosan és véglegesen … [Read more…]
SZÖRP RICE – Meglepetések helyett Péter még mindig ébren van. Pedig már elmúlt negyed tíz. Pedig már háromnegyed órája lefeküdt. Már megint nem alszik. Az új telefonnal matat valamit. Talán meg kellett volna néznem alaposabban, milyen programok vannak rajta, amitől így elkaphatja a szenvedély. Hiába álmos, mégis a képernyőt nyomkodja. Úgy aztán meg tényleg ki … [Read more…]
SZÖRP RICE – Meglepetések helyett – Szerintetek ez a cica fiú vagy lány? – kérdezi Péter a konyhaajtóban állva, karjában a Lilitől kapott cicával a hozzánk érkezőket. Kevesen tudnak a kérdésére figyelni. A válaszba belegondolni még kevesebben. Legtöbben azzal vannak elfoglalva, le kell-e venni a cipőt (maradhat, cipős ház vagyunk), hova kell tenni a kabátot … [Read more…]
TÖRTÉNETEK AZ ÉLETBŐL – Miként látják, akik nézik? Az ötödiki rettentő-rettegős itt-alvós buli másnapján Lilink kiscicát talált a házunkkal szemközti árokparton. Behozta, kényeztette, simogatta, etette, itatta, az egerek almából kakiló-helyet készített neki – éppen úgy sürgölődött, mint aki szeretné megtartani a frissen megszeretett csöppséget. Éjszakára kiengedtük a cicát az emeleti erkélyre. Ott nem járnak a … [Read more…]
NAPOS OLDAL– fények és remények egyérzelműen – Megvalósítjuk álmait… – betűzi Péter a negyvenharmadik oldalon található felhívást, majd érdeklődve kinyitja a lapok közé applikált kis felhőforma kartont, ami annak az „ingyenes” reklámmagazinnak a közepén lapul, ami a legutóbb vásárolt Nők Lapja közepén lapult, amit ezúttal – nyilván éppen ezért – befóliázva árultak. – Hogy visz … [Read more…]
STYLING – göncök, amikben bátorkodom Kijelentem, hogy a címben szereplő R és C betűket én csak zárójelbe tettem. A szövegszerkesztő csinált belőle karikás jeleket. De ha már így adódott, Péter méltónak találta, hogy maradjon is így. Az „adódás” azért szerencsés szempont ehhez az összeállításhoz – amit egyébként bármily meglepő, Péter válogatott – mert a legtöbb … [Read more…]
STYLING – göncök, amikben bátorkodom Bátor sok nyikorgás, sivalkodás, nyavalygás és ugatás után végül a teraszon töltötte az éjszakát. Na jó, volt némi huzakodás. Úgy tizenegyig kint ültem vele a teraszon, ott olvasgattam a hálószoba helyett. De akkor a „ki ki tanít?” kérdést alaposan végiggondolva végül azt a választ találtam megfelelőnek, hogy „mi tanítjuk őt”. … [Read more…]
Péter bizonyítványverse Kecsesen járják táncukat a nádak, átadva maguk a szellő dallamának. Tomboló viharnak nem állnak ellent, vékony száruk lágyan ring-leng. Bírva-bírják bambusz terhük, ég felé nyújtózik egyenes gerincük. Földbe a gyökerük mélyen lekúszik, szél szárnyán lelkük egymásba fogódzik. Nádak a tóban csendesen figyelnek, éltető lények köréjük gyűlnek. Halacskák, gólyák, nádi verebek, piócák, kacsák, halászó … [Read more…]
STYLING – göncök, amikben bátorkodom Ez az első nap, amikor valaki más bőrébe bújtatott az öltözködős játék. Egész más ez az élmény, mint amikor furcsán lépek, szokatlanul ülök vagy különösen kihúzom a derekam. Amikor valami újszerűbe stlylingolnak a gyerekek, az kihívás, izgalom, megélni való helyzet. De ma csak félig vagyok, aki voltam már egészen. A … [Read more…]
STYLING – göncök, amikben bátorkodom Ülünk az asztalnál. A tányérokon sült csirkecomb és némi köret. Péter bizakodva Miklósra pillant: – Nem a Saci, ugye? – Saci tyúk – feleli Miklós. – Ez itt csirke. Péter megkönnyebbülten elmosolyodik, Lilivel együtt falatozni kezdenek. Szemben ülök Péterrel, csilingelnek nyakamban az általa választott kék láncok. A hangjuktól vízivós kedvem … [Read more…]
Legutóbbi hozzászólások