Komoly dilemma volt nálunk Sziszi kígyó táplálása. A józan ész azt mondta, adjunk neki saját túlszaporodott ugróegereinkből. A szívünkre hallgattunk, vettünk laboregeret. Jól tettük. Még így is nehezen nézzük végig, ahogy a kisegér a szó szoros értelmében halálra rémül. Állítólag a macska azért játszik az egérrel, mert édes lesz a zsákmány vére. Állítólag a macska … [Read more…]
NAPOS OLDAL– fények és remények egyérzelműen Ez a torta évek óta kiemelt szerepet tölt be az édes-derűs pillanatainkban. Születésnapokon és bármely más alkalommal, amikor kívánság-finomság készül, a gyerekek egyöntetűen ilyen tortát kérnek. A recept az Eszterházy-tortából nőtte ki magát. No nem a bárhol kapható dió alapú mű-Eszterházyra gondolok, hanem a csurig mandulás igazira, aminek a … [Read more…]
TÖRTÉNETEK AZ ÉLETBŐL – Miként látják, akik nézik? A nagyváros sivatag. Levegője poros, száraz, tele rossz gázokkal. A tömeg nyomasztó. Aki gyalog jár, ügyeit intézi, vagy vásárol, hamarosan azt veszi észre, hogy kiszáradt a torka és ég a szája. Valamiért azonban mégsem elsősorban víz után áhítozik. A csokival, krémesekkel megrakott kirakatok vonzzák magukhoz. Vajas krémes … [Read more…]
NAPOS OLDAL– fények és remények egyérzelműen Kirándulunk. Pontosabban ücsörgünk az árnyékban az év eleji, iskolára hangoló kiránduláson. Az elsősök elvonultak Zsolt bácsival, a kisebbek és nagyobbak élvezik a látványt, a nap melegét, a szellőt, az illatokat – no meg ahogy azt ilyenkor szokás: az ízeket. – Kérek kókuszgolyót! – mondja Négyéves, majd elégedetten elmajszolja a … [Read more…]
NAPOS OLDAL– fények és remények egyérzelműen A vércukor-hintáról sokat gondolkoztunk már. A vanília pudingos, tejberizses, bolti joghurtos önbecsapás helyett itt egy olyan cukormentes finomság, amit a nyulainknak köszönhetünk. 1. Hámozott, kimagozott almákat főzök fedő alatt, kis víz hozzáadásával. 2. Amikor az almák megpuhultak, félreteszem hűlni. 3. Egy vajat, két evőkanál mézet és a kihűlt főtt … [Read more…]
TÖRTÉNETEK AZ ÉTELBŐL – Étel-képek a világunkból Most, hogy a rétest már visszakézből meg tudom nyújtani, el is szórakozok vele. Például arra gondoltam, mi lenne, ha csak a tepsi alján ellapogatnám, aztán rászórnám a fűszeres almát. Cukorréteg a tetején, hadd karamellizálódjon. „Frenetikus ez a tatin!” – mondja egyik vendégünk. Tatin? „Ismerem – vágja rá – … [Read more…]
HÁT(TÉR)KÉP – Amit szem előtt vesztünk, de ott van a hátunk mögött A vércukor-hintáról gondolkoztunk és ott tartottunk, hogyan lehet elejét venni a kétségbeesett édességvágynak? De elejét kell-e venni egyáltalán , ha egyszer az „édesgetés” olyan jó kis állapotot teremt testi-lelki szinten egyaránt? A vércukor-hinta kicselezésére a legkézenfekvőbb megoldásnak az tűnik, ha a mélypont elérése … [Read more…]
HÁT(TÉR)KÉP – Amit szem előtt vesztünk, de ott van a hátunk mögött A testi állapotok és az érzelmek összefüggéséről kicsit gondolkoztunk már. Ideje másik szemszögből is megnézni a dolgot, mert minél pontosabb képünk van, annál nagyobb eséllyel alakítjuk kedvünk szerint a kedvünket. Néha az élményt követi a testi reakció – ilyen például az, amikor megpillantjuk … [Read more…]
Legutóbbi hozzászólások