–Van olyan vitamin, amiben nincsen műcukor? – kérdezik a gyerekek a patikában bizakodó pillantásokat küldve a gyógyszertáros hölgy felé. – Attól tartok ezekben a szopogatni vagy rágni való tablettákban mind mesterséges édesítő van… – feleli a hölgy, majd Péter és Lili lehervadó mosolyát látva hozzáteszi –, de mindjárt megnézek néhányat. Felolvasás, fejcsóválás, félretevés, felolvasás, fejcsóválás, … [Read more…]
Galiba, Bátor és Fiú a nyár illatú szénában összebújva alszanak éjszakánként a szélfogó alatti zugban. Szívmelengető látványt nyújtanak reggel, mikor a tyúkház nyitás zajaira sorra előcihelődnek, körém gyűlnek. Csakhogy Bátor tegnap megint rákapott a nyulászkodásra. Hiába magasítottuk meg a kerítést, ő fogta magát, nőtt még egy méretet és most újra körbepróbálgatja a nyúlfalu határait, hol … [Read more…]
– Anya, láttad a sütit, hogy hogyan meg van zabálva? – kérdezte Lili Kamilla nap estéjén, amikor először készítettünk Kamilla süteményt. Azóta csak néhány nap telt el (igaz, Új Esztendő kezdődött), de a család megevett további két tepsivel. Miklós szerint ez az „Év Süteménye”. És ezt tegnapelőtt mondta, úgyhogy a díj mára biztosan és véglegesen … [Read more…]
TÖRTÉNETEK AZ ÉLETBŐL – Miként látják, akik nézik? Az alacsony kis barna megint mellé nyomult. Úgy törleszkedik a könyökéhez, annyira bele van feledkezve a csábításba, hogy észre sem veszi, a hosszú combú vörös milyen hosszú pillantásokat vált a Férfivel. Úgy tesz, mintha a paradicsom szeletelés fortélyait szeretné feltétlenül látni, de nagyra nyílt orrcimpáiból és szélesen … [Read more…]
SZÖRP RICE – Meglepetések helyett Péter még mindig ébren van. Pedig már elmúlt negyed tíz. Pedig már háromnegyed órája lefeküdt. Már megint nem alszik. Az új telefonnal matat valamit. Talán meg kellett volna néznem alaposabban, milyen programok vannak rajta, amitől így elkaphatja a szenvedély. Hiába álmos, mégis a képernyőt nyomkodja. Úgy aztán meg tényleg ki … [Read more…]
NAPOS OLDAL– fények és remények egyérzelműen Tizennégy éves koromban volt a kezemben először furulya. Abban az órában és azon a helyen tizenöt másik lány is fogta a saját furulyáját. Azért voltunk „csak” tizenhatan, mert az osztály másik tizenhét tagja odaát a rajzteremben éppen a tussal ismerkedett. Az ének-terem falszomszédságában így is kunkorira röhögték magukat a … [Read more…]
SZÖRP RICE – Meglepetések helyett – Szerintetek ez a cica fiú vagy lány? – kérdezi Péter a konyhaajtóban állva, karjában a Lilitől kapott cicával a hozzánk érkezőket. Kevesen tudnak a kérdésére figyelni. A válaszba belegondolni még kevesebben. Legtöbben azzal vannak elfoglalva, le kell-e venni a cipőt (maradhat, cipős ház vagyunk), hova kell tenni a kabátot … [Read more…]
NAPOS OLDAL – Anya, elmondjam neked a fohászt, amit reggel szoktunk Zsolttal az iskolában? – ült fel az ágyban ma reggel fél hatkor Lili. – Igen, mondd – mosolyodtam el a sötétben. Felragyog a nyájas Nap Ő világít egész nap. Lélek, szellem, hatalom Mozdítja lábam, s karom. A napfényben, Istenem, Ember erőm tisztelem, Melyet a te … [Read more…]
TÖRTÉNETEK AZ ÉTELBŐL – Étel-képek a világunkból A címben szereplő kérdést Péter fiunk osztálytársai teszik fel iskolanapokon tíz óra tájban. Akkor van ugyanis a tízórai szünet az iskolában. Péter azért éppen tíz órakor, a tízórai szünetben veszi elő kis dobozkájából a tízóraiját, mert olyankor uzsonnáznak a harmadikosok. Judit néni következetes ebben. Péter meg abban, hogy … [Read more…]
TÖRTÉNETEK AZ ÉLETBŐL – Miként látják, akik nézik? Az ötödiki rettentő-rettegős itt-alvós buli másnapján Lilink kiscicát talált a házunkkal szemközti árokparton. Behozta, kényeztette, simogatta, etette, itatta, az egerek almából kakiló-helyet készített neki – éppen úgy sürgölődött, mint aki szeretné megtartani a frissen megszeretett csöppséget. Éjszakára kiengedtük a cicát az emeleti erkélyre. Ott nem járnak a … [Read more…]
Legutóbbi hozzászólások