SZÖRP RICE – Meglepetések helyett kulisszatitkok Könyveink írásakor az egyik legnagyobb feladat a névadás. Valódi helyzeteket modellező történeteink szereplőiről döbbenetesen sokat elmond a nevük. Ennek egyik oka, hogy bizonyos mozzanatokat igenis nevekhez kötünk. El sem tudunk képzelni például egy Máriát egy Kata helyében. Magánéletünkben van azonban egy név, amely kősziklaként áll: Péter. Az én második … [Read more…]
TÖRTÉNETEK AZ ÉTELBŐL – Étel-képek a világunkból A rántottában és a rétesben az a közös, hogy mindkettő a konyhához való viszony alapvető megváltozását hozza, ha végre először sikerül. A réteshez kifejezett énfeladás kell. A gyúrás még csak-csak. De az összedolgozás! Az összedolgozás az jelenti: senkivel sem dolgozol össze, hanem szépen ütöd-vágod a tésztát valami olyan … [Read more…]
HÁT(TÉR)KÉP – Amit szem előtt vesztünk, de ott van a hátunk mögött Zelka számára azért lehet olyan fontos szimbólum a könnyű, ám egyben maradt szövet és összevarrott vászon közötti különbség, mert nagyon foglalkoztat minket egy eset és annak bátor terápiája. Pirike először azzal járt nálunk, hogy a lakli gyerekei nem hajlandók elfogadni Marcit, az ő … [Read more…]
TÖRTÉNETEK AZ ÉTELBŐL – Étel-képek a világunkból Mégis maradt sült oldalas a buliról. A sör, a bélszín és Bodor Bence bora elfogyott. Felmelegítettem a zsírt a bödönből, beledobtam a maradék oldalast. Jó lesz még zöldbabhoz, tökfőzelékhez. Szegény Berti malac a halála napján kapta a nevét. Ha tudta volna, mennyi finomságot ad még nekünk. Mert … [Read more…]
TÖRTÉNETEK AZ ÉTELBŐL – Étel-képek a világunkból A bélszín papírforma szerint üti a disznó oldalast, a holnapi sütögetéshez mégis pácolok spareribsnek valót, mert meleg lesz és a sörhöz az illik jobban. Egy pár a pókerben is többet ér, mint egy ász. Cili kicsike kotlós, amíg csak Császárral kavart, eléggé alul aludtak a tyúklétrán, amin … [Read more…]
TÖRTÉNETEK AZ ÉTELBŐL – Étel-képek a világunkból A leveshez idő kell. Ha forr, zubog vagy akár csak rotyog, szétszaggatja a belevalókat. A jó levesben látszik, mi van benne. Ezért is éljük a krémlevesek korát. A csibéhez idő kell. Három hét. Hiába forralnánk a tojást, hiába ráznánk. Saci kotlós melege kell neki. Túlfűtöttsége. Fészekmelege. Saci három … [Read more…]
TÖRTÉNETEK AZ ÉTELBŐL – Étel-képek a világunkból A rántott csirke azért van a topon minden ételek között, mert a panír ropogóssága és a hús omlóssága kiegészítik egymást. Ropogós ételekre azért vágyunk, mert frissek. A friss gyümölcs roppanását idézhetik. Ha tanyasi csirkét hirdetnek, csak mosolygok. Valójában omlós húsú, felfújt, ketrecből vágott csirkét adnak. A tanyasi csirke … [Read more…]
TÖRTÉNETEK AZ ÉTELBŐL – Étel-képek a világunkból Nincsen párja az igazi lágytojásnak. Három a lágy. Egyesével csak azok eszik abból a kupica-forma pohárból, akik magas koleszterint szeretnének. Egy tojás nem tojás. Három rendesen kiüríti az epehólyagot, újra egyensúlyba hoz. Amióta Cili tyúk műveli a csodát, ráül tíz tojásra és előjön hét csibével, azóta másképpen nézünk … [Read more…]
TÖRTÉNETEK AZ ÉTELBŐL – Étel-képek a világunkból A csirkéről főleg az jut eszembe, hogy paprikásan elkészítve jó a szaftjában megfőzni a tarhonyát, így megelőzzük azt, hogy a tányéron kelljen kikeverni ugyanezt. Végül is hasonló a rizibizihez vagy a rizses húshoz. Megint más a helyzet, ha a kertünkben szaladgáló csirkéket figyelem. Cili, a kotlós, igyekszik ugyancsak … [Read more…]
TÖRTÉNETEK AZ ÉTELBŐL – Étel-képek a világunkból A kakasról az első lassú főzőnk jut eszembe. Miatta vettem. A kakashúst ugyanis konfitálni kell, más néven zsiradékban abálni, esetleg abárolni. Fél napot vagy egész éjszakát. Olyan soká, mint a szilvalekvárt, csak tilos keverni. Séró kakasunktól félnek a vendégek. Okkal. Védi a területet és a tyúkokat. … [Read more…]
Legutóbbi hozzászólások