– Részletek a Hajbeszéd c. könyvből – Elöljáróban: A Hajbeszéd könyvvel jóval nagyobb célt tűztem mi, mint a haj kommunikációs és pszichológiai szerepéről összegyűjtött kutatási- és ismeretanyag átadását. Azt szeretném elérni, hogy akik a könyvet olvassák, élményt szerezve, saját tapasztalataik révén tanulják meg jól beszélni és érteni a Hajbeszéd nyelvét. A könyvből ezért itt csakis … [Read more…]
SZÖRP RICE – Meglepetések helyett kulisszatitkok Könyveink írásakor az egyik legnagyobb feladat a névadás. Valódi helyzeteket modellező történeteink szereplőiről döbbenetesen sokat elmond a nevük. Ennek egyik oka, hogy bizonyos mozzanatokat igenis nevekhez kötünk. El sem tudunk képzelni például egy Máriát egy Kata helyében. Magánéletünkben van azonban egy név, amely kősziklaként áll: Péter. Az én második … [Read more…]
NAPOS OLDAL– fények és remények egyérzelműen A mi kertünkben olyan a szilva, hogy friss reggeli fényekben a legjobb összeszedni. Éjszaka kenyérkosárnyi potyog mostanában, s ébredés után a mozgás is jól esik. A Galiba lépteitől és a tyúkok csőrétől érintetlen, hamvas hullott szilvaszemek a nyulak maradéka mellé kerülnek. Persze mostanában már cselesek vagyunk, s kifogunk a … [Read more…]
TÖRTÉNETEK AZ ÉTELBŐL – Étel-képek a világunkból A rántottában és a rétesben az a közös, hogy mindkettő a konyhához való viszony alapvető megváltozását hozza, ha végre először sikerül. A réteshez kifejezett énfeladás kell. A gyúrás még csak-csak. De az összedolgozás! Az összedolgozás az jelenti: senkivel sem dolgozol össze, hanem szépen ütöd-vágod a tésztát valami olyan … [Read more…]
ÉLMÉNY-TÚRA – Utazz székben ülve (is) Tegnap egy olyan házaspárral találkoztam, ahol a férj és feleség több, mint egy évtizede nem értek egymáshoz, és ettől nemcsak ők ketten szenvednek, hanem egyre inkább a gyerekeik is. Hogy bírták ki mégis, mi működtette az együttélésüket? Belemerülhetnénk abba, te hogyan vagy az érintéssel, de ezt egy másik kép … [Read more…]
HÁT(TÉR)KÉP – Amit szem előtt vesztünk, de ott van a hátunk mögött Az áldozatok olyan rossz élményektől szenvednek, amint a magyar nyelvben traumának hívunk. Még pontosabban attól, hogy a traumatikus élmény emléke fókuszban marad, jelen van a napi életükben, s leköti a figyelmüket, elvonja az érzelmi energiáikat, akadályozza az új örömöket. A múltba … [Read more…]
ÉLMÉNY-TÚRA – Utazz székben ülve (is) Szeretem a hétfő reggeleket. Mert nemcsak egyszerűen új nap kezdetét jelentik, hanem egy új egység kezdetét is, új kihívásokat. Itt van példának okáért mindjárt ez a sötét sarok… Meggyőződésem, hogy azokat a helyzeteket, melyek elsőre ijesztőnek, kerülni valónak tűnnek, érdemes alaposan és részletesen továbbgondolni, mert úgy jöhetünk nyomára igazán … [Read more…]
TÖRTÉNETEK AZ ÉLETBŐL – Miként látják, akik nézik? Amint a kollégája kilépett az irodából, az ügyvéd, aki gyakornoki munkát ajánlott, odasúgta: – Csinálta már mással terhesen? Összerándult a hasam, és végigborsódzott a hátam a tekintetétől. Rémítő volt a szeme és a mosolya. Nem látszott rajta a legkisebb zavar sem. És ami még jobban megdermesztett: cseppet … [Read more…]
HÁT(TÉR)KÉP – Amit szem előtt vesztünk, de ott van a hátunk mögött Zelka számára azért lehet olyan fontos szimbólum a könnyű, ám egyben maradt szövet és összevarrott vászon közötti különbség, mert nagyon foglalkoztat minket egy eset és annak bátor terápiája. Pirike először azzal járt nálunk, hogy a lakli gyerekei nem hajlandók elfogadni Marcit, az ő … [Read more…]
NAPOS OLDAL– fények és remények egyérzelműen 8+7 Arany Pillanat veled, Apa: 1. Amikor délután sokat aludtunk együtt 2. Amikor tegnap este elaludtam az öledben 3. Amikor viccből kilakkoztad a körmöm Mercinél és gyöngyöket tettél az ujjamra 4. Amikor tavalyi születésnapodon együtt ébresztettünk kapucsival meg egy kis virágcsokorral 5. Amikor elmentünk megnézni a Micimackót … [Read more…]
Legutóbbi hozzászólások