Nálunk a vasárnap a viráglocsolásé, a növények gondozásáé és a kapcsolatápolásáé. Vasárnap külön figyelmet szentelünk azoknak a dolgoknak, melyek egész héten megszépítik a napjainkat. Hogy ennek mi köze egy fátylas nőalakhoz, aki bőségszaruból pénzt hint és vörös rózsákat szór? Mindjárt meglátod!

A magyar panaszkodós nemzet. Gyakran akkor is siránkoznak emberek, amikor örvendezniük lehetne. „Jaj, nem is tudod milyen nagy gondban vagyok, teljesen ellepték a hangyák a teraszt” – mondja frissen épült hűvösvölgyi házáról egy fiatalasszony. „Annyira hideg van Hamburgban, el sem tudom képzelni, hogy fogom kibírni ott egy évig”– panaszkodik az egyetemista, aki egy éves ösztöndíjat kapott. „Szörnyű lassú itt az ügyintézés, hogyan fogok így odaérni a következő tárgyalásomra?” – méltatlankodik az üzletember Audi kabriója átvételekor az autószalonban. És valóban: mindhármuk arcán látszik az elkeseredettség, a kétségbeesés, a zaklatott nyugtalanság.

Azért akadnak ellenpéldák, még ha kicsit keresgélni kell is őket. „Olyan szerencsés vagyok a férjemmel, rengeteget dolgozik, mégis mindig megpróbál hazaérni fürdetésre” – mondja egy nyolc hónapos kisfiú anyukája. „Hál’ Istennek, egészségesek vagyunk mindannyian, és a menyem is igyekszik beleszokni a családba” – mosolyog régi ismerősére a buszon egy szatmári néni. „Annyira jó, hogy végül az összes fontos vizsgám sikerült!” – örvendezik a főiskolás, akit két vizsgáztató is visszahívott javítani.
Ők tényleg úgy érzik: dolgaik jól haladnak, életük megfelelő irányba alakul, szerencsés emberek.

Mondd, te hány olyan dolgot tudsz felsorolni egy hétre visszamenőleg, melyben észrevetted a saját szerencsédet? Most vasárnap van, elég hétfőig visszamenned gondolatban. Mik voltak ezek?

És ha úgy igazán, alaposan belegondolsz, vajon találsz-e legalább még egyszer annyi eseményt, helyzetet, kapcsolatot, körülményt, amely távolabbról nézve, nagyobb perspektívában szemlélve szintén szerencsésnek mutat? Nézd meg ezeket is gondolatban.

Talán mesterkéltnek tűnik elsőre, de ha sorra észreveszed az apró kis örömöket, sok helyzetben meglátod a szerencsés körülményeket, észleled és közvetíted a jó történéseket, akkor a derűd és a nyitottságod további pozitívumokat is bevonz az életedbe. Van abban jó, ha süt a Nap, de abban is, ha esik az eső. Aki észreveszi, tud neki örülni. Aki nem látja, nem éli át a jót.

Egy öreg barátnőm anyagilag nagyon nehéz körülmények között él, és krónikus betegsége is évek óta kínozza. Az elmúlt két évben elvesztette a férjét és idős édesanyját, felnőtt lánya pedig a munkája miatt tőle távoli városba költözött. Ez az asszony mégis mindig mosolyogva és derűs pillantással üdvözli azokat, akikkel találkozik. Mikor megkérdeztem tőle, hogyan is van ez, azt felelte: „Tudod, lányom, a síró embert senki sem szereti.”

Ezt én úgy fordítanám át neked:

„Jusson eszedbe, hogy az emberek és a Szerencse egyaránt a mosolygó embert szeretik.”

Mosolyogj minél többet, és a Szerencse gyakori vendég lesz nálad

Egy olyan férfivel volt találkozóm tegnap, aki minden vagyonát elvesztette: kocsiját, lakását, két cégét, bankszámláit. Az ő története kapcsán ismét rádöbbentem: azt hiszem, velem ilyesmi nem történhet meg. Eszembe sem jut, hogy engem is sújthat szerencsétlenség. Van valami ősbizalmam a világ felé, irreális hitem az igazságban. Hogy ha nem mászok túl magasra, ha használok köteleket és más biztonsági felszereléseket, ha hozzáértő és megbízható társasággal vágok neki kockázatos utaknak – ha egyáltalán nekivágok –, akkor nem eshetek veszélyesen nagyot. Pedig igen! Hiába is rejtegetem magam elől, velem is megtörténhet. A szerencsétlenség nem azokat sújtja, akik megérdemlik. Akkor büntetés volna a neve. A szerencsétlenség bárkit utolérhet. Engem is, téged is…

Balsors, kedvezőtlen fordulat, negatív esemény. Akkor is jön, ha nem számítunk rá. Változásra kényszerít, átrendezi az értékrendünket, megerőszakolja az életünket. Utána sosem lesz már olyan, mint előtte volt. A kérdés az: mi marad meg? Mi erős ahhoz eléggé, hogy ne sodorja el az ár?

Hosszú évtizedek óta látom: az ember egyedül erőtlen. A legnemesebb lélek, a legcsillogóbb elme, a legalkotóbb szellem is igényli a társaságot, szeretné érzelmeit, gondolatait, alkotásait megosztani valakivel. A pozitív időszakokban is fontos számunkra, hogy legyen, aki észleli az életünket, aki tanúja a létünknek, aki jelen van a világunkban, de fokozottan így van ez a szerencsétlen, nehéz helyzetek idején.

Gondold csak meg:
Te kivel osztod meg az örömeidet? Kinek adsz bepillantást a számodra fontos dolgokba? Kinek van kulcsa hozzád?
És ki az, akinek az örömeiben osztozol? Ki enged bepillantanod a számára fontos dolgokba? Kinek a belső világához van kulcs a kezedben?

Ha egyszer a te életedben történik szerencsétlenség, ha a te életed erőszakolja meg egy negatív esemény, vajon kit tudhatnál magad mellett? Melléd állna-e az, akivel az örömökben osztozol? Ott lenne-e valaki, aki neked mutatja meg a fontos értékeit?

S van-e még valaki rajtuk kívül, akit szeretnél magad mellett tudni? Ki ő?

Nézd végig gondolatban, mit tehetsz ezekért az emberi kapcsolataidért? Miképpen alakíthatod őket úgy, hogy jöjjön akármilyen balsors, érjen benneteket bárminemű szerencsétlenség, ott lehessetek egymás számára, és a változás söprő hulláma ne ingathassa meg a kapcsolatotok alapjait.

Nagy ebben a felelősséged minden időben. A nehézségekben és a szép napokban egyaránt. Szánj időt a számodra fontos személyekre: hívd fel őket egyszer egy héten, igyál meg velük egy kávét vagy teát egyszer egy hónapban, hívd el őket az otthonodba minden évszakban legalább egyszer. Az idő gyorsan repül, és sok a tennivalód, tudom. De ez csak tíz perc hetente, csak egy óra havonta, csak egy délután negyedévente. És ők fontosak neked. Te is fontos vagy nekik. Keresd őket, ápold velük a jó viszonyt, hogy amikor majd úgy alakul, megmutathassátok egymásnak, hol nyílik, melyik kő mögött virít a gyógyító virág.

Elsőként az is megjárja, ha egyszerűen küldesz nekik egy e-mailt vagy sms-t: elmeséled egy apró örömödet és megkérdezed, hogy vannak. Megteheted akár most azonnal. A péntek éppen jó nap erre. Pont tökéletes. És most úgyis ott ülsz a gépnél.

Csak annyit tégy, hogy megnyitod a postafiókodat vagy előveszed a mobilodat és elkezded írni: "Kedves XY…" . A többi 19 szó már magáról jönni fog.

UI: Ha van kedved, írd meg, nálad mi lett az a többi 19  szó. Lehet itt valaki, akinek segítesz vele:-)

Az enyém:

Drága Lulu!
Tegnap a MOMban jártam, isteni Zacher tortát ettem. Eszembe jutottál róla. Mi van veled? Összefuthatnánk jövő szerdán.
Puszi: MZ/X